Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
N i ncs e n a p á m, / s e a ny á m, a s e i st e n e m, / s e h a z á m, a A vers hatása József Attila munkásságára Nemcsak támadás, dicséret is jutott József Attilának a vers kapcsán. Ignotus a Nyugatba írt cikkében az avantgárd utáni új hullám mintadarabjaként méltatta. Kiemelte a modernség és formafegyelem sikeres összeegyeztetését. Ignotus véleménye pedig jelentős mértékben orientálta József Attilát, aki 1927-től kezdve igyekezett minél teljesebben megfelelni ennek az igénynek, s költői életművét a modernség és a klasszikus formafegyelem követelményeinek egyszerre eleget tevő poétika jegyében építette föl.
A Filmszemle minden programjára a belépés ingyenes. Tovább a részletes pályázati kiírásra
Az alkalom lehet közéleti vagy magánéleti esemény. Ars poetica Olyan mű, amely az író vagy költő művészi hitvallását, a költészet és a költő feladataira vonatkozó nézeteit fejti ki. Dal A líra alapformája. Kisebb terjedelmű, kerek szerkezetű, egységes hangulatú költemény. Tisztán, közvetlenül szólaltat meg érzelmeket. Néhány képpel, két-három fordulattal fejezi ki őket. Eredetileg dallammal együtt keletkezett, de a nem éneklésre szánt dalokra is jellemző a zeneiség. Elégia A visszaemlékezés során felébredő érzelmeket megszólaltató vers. Hangulata szomorkás, amely azonban rendszerint megnyugvásban vagy bizakodásban oldódik fel. Életkép A mindennapi élet egy-egy tipikus, jellemző jelenetét ábrázolja. Metonímia Az egyik fogalom jelentését átvisszük a másikra. Az átvitel alapja lehet térbeli, időbeli vagy ok-okozati kapcsolat. Szimultán verselés Egyszerre lehet a vers ritmusa időmértékes és ütemhangsúlyos is.
Ebben az időben már zajlik a költő első pere közbotrányokozásért és istenkáromlásért a Lázadó Krisztus című verse miatt. A hiány számbavétele egyúttal tagadás is: az adott társadalom teljes megtagadása. Ezért lesz jelképes ereje már a vers indításának is. A költő először az érzelmi és a tudati értékek nemlétét panaszolja. Az 56. sor a legelemibb biológiai lét veszélyeztetettségét sikoltja világgá. Az éhezés József Attilának kisgyermekkorától szinte mindennapos tapasztalata. Szegeden is sokat nélkülözött. Az éhezés a hangsúlyos életrajzi elem a versben, ez a tény magyarázza a korábbi és a későbbi sorokat is. A tagadást rendkívül nyomatékosan fejezi ki a vers. Az első hat sorban tizenegy tagadás van (kilenc tagadószó, egy tagadott ige és egy tagadó ige). A tagadás határozza meg a mondatok felépítését, a sorok ritmusát, dikcióját is. A társadalom kisemmizettje anarchista módon lázad fel, a személyes igazságszolgáltatást választja. A vers lázadó hőse még halálában is hat: a halált hozó fű gyilkosainak hozza a halált.
A versben a nyomorúságos élet jelei is megnyilvánulnak. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
[J�ZSEF ATTILA] TISZTA SZ�VVEL - J�zsef Attila - TISZTA SZ�VVEL (Hanganyag) Nincsen ap�m, se any�m, se istenem, se haz�m, se b�lcs�m, se szemfed�m, se cs�kom, se szeret�m. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. H�sz esztend�m hatalom, h�sz esztend�m eladom. Hogyha nem kell senkinek, h�t az �rd�g veszi meg. Tiszta sz�vvel bet�r�k, ha kell, embert is �l�k. Elfognak �s felk�tnek, �ldott f�lddel elf�dnek s hal�lt hoz� f� terem gy�ny�r�sz�p sz�vemen. 1925. m�rcius �letrajz P�lyak�p �rtelmez�sek Hat�st�rt�net Sz�veggy�jtem�ny Szakirodalom T�rl� Tan�ri k�zik�nyv
Ebben a versszakban válik világossá a fausti gondolat. Kinek lehet eladni a lelket? Hát az ördögnek. Ekkor írja le az első jelzős szót a költő: "Tiszta szívvel betörök". A tiszta szívű és a gyilkos ember között ellentét feszül. A nincstelenség gondolata dacot csihol a költőben. Ha Isten és a haza nem segít rajtam, nem vagyok köteles betartani a szabályait sem. Így oldja fel a paradoxont a költő saját maga számára. 4. versszak A 4. versszakban lakonikus számvetés készül a feltételezett gyilkosság következményeiről: Elfognak és felkötnek. És a tiszta szívű ember a halálban is különleges lesz: áldott földbe temetik, és szíve helyén virág nő. Ám ez a virág halált hoz erre a világra. Mintha még halálban is megátkozná azokat, akik a bűnbe és halálba kergették őt. A vers akusztikailag is nagyon árnyalt. A magas magánhangzók világossá, tisztán csengővé teszik ezeket a sorokat, alátámasztva a tiszta szívű ember képét. A vers hangvétele a végére meglágyul, erre utal a sok lágy -l hang (elfognak, felkötnek, áldott földdel elfödnek); végül az utolsó sóhaj száll fel a költő ajkáról az alliteráló -h hangok segítségével (halált hozó fű terem gyönyörű szép szívemen).