Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
A lakásbérleti szerződéssel kapcsolatban rögtön szembe tűnik, hogy az új Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) 6:342. paragrafusa elhagyja a korábbi jogszabályban megtalálható utalást a speciális jogszabályra; ám ez nem jelenti azt, hogy a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. jogszabály, azaz a lakástörvény hatályát vesztette volna, vagy nem kellene alkalmazni (az új Ptk. általános jelleggel hagyja el ezeket az utalásokat a speciális jogszabályokra). A szerződés felmondására okot adó bérlői magatartások a lakástörvény rendelkezései közül kikerültek, azokat a Ptk. bérletre, illetve lakásbérletre vonatkozó rendelkezései tartalmazzák, lényegében megegyező körben. A bérlet általános szabályai között, a 6:336. paragrafus (3) bekezdése említi a bérleti díj nemfizetését; azonban a korábbi szabályozáshoz képest ez kiegészül a bérlő által fizetendő költségek körére is, amivel kapcsolatosan a bérbeadó részére rendes felmondási jogot biztosít – szemben a korábbi, azonnali hatályú felmondási joggal.
A felek ki is bővíthetik a törvényben meghatározott felmondási okok körét, például annak kikötésével, hogy bizonyos, a lakás rendeltetés- és szerződésszerű használatát egyébként nem érintő és nem tiltott tevékenységek folytatása szerződésszegést valósít meg és rendkívüli felmondásra ad alapot. A felek továbbá a bérleti szerződésben (lakásbérlet esetén is) eltérhetnek a Ptk. törvényes felmondási időt meghatározó rendelkezéseitől és az előzetes felszólításra vonatkozó rendelkezésektől is. A rendes felmondás körében a felek a szerződési szabadság általános korlátainak a keretei között szabályozhatják a másik fél szerződésszegéséhez nem kötött felmondási jog gyakorlásának feltételeit és szabályait, ideértve a felmondási jog gyakorlásának időbeli korlátozását is, például azzal, hogy a felek a rendes felmondás jogának gyakorlását csak a szerződés megkötését követő meghatározott idő elteltével teszik lehetővé. A határozatlan időre létesített lakás- és helyiségbérleti jogviszonyok jellemzően tartós jogviszonynak minősülnek, amelyek esetében a felmondási jog kizárása semmis [6:213.