Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
A legjobb film díjával együtt összesen öt díjat kapott a Pilátus című magyar tévéfilm a Milánói Filmdíjak átadóján (MIFF Awards). Dombrovszky Linda legjobb rendező, Hámori Ildikó a legjobb színésznő, Hartung Dávid a legjobb operatőr és Mezei Áron a legjobb vágó díját nyerte el. Január 29-én a Szabó Magda regényéből készült film ünnepélyes vetítését követően tartották a díjátadó gálát, melyen a magyar díjazottak is részt vettek, köztük Köves Ábel producer, aki a legjobb film díját vehette át. A vetítésen a Leonardo Da Vinci Film Society tagjai, a magyar konzul és a regény olasz fordítója is részt vett. Szabó Magda Pilátus című regénye nagy siker volt Olaszországban, 2007-ben Anfora Centroeuropa díjjal tüntették ki. A tévéfilm a Cross Dot Film gyártásában készült a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával. A Milánói Filmdíjakat (MIFF Awards) immár 19 éve adják át, Olaszország egyik rangos filmes eseménye, melyen a Leonardo Da Vinci Film Society tagjai választják ki a nyerteseket, a Da Vinci lovas szobrok gazdáit.
Pilátus (Hámori Ildikó) Forrás: Magyar Média Mecenatúra A szakmai elismerésekről és visszajelzésekről szólva elmondta, egykori tanára, Báron György elemzését fontos írásnak tartja, úgy véli, a filmesztéta megértette a filmnyelvi részét, a redukáltság indokolt voltát. Felismerte e párhuzamot is Ingmar Bergman, Őszi szonátájával, ami nagyon fontos előkép számomra, modellként lebegett előttem - tette hozzá a rendező. A filmet Magyar Média Mecenatúra támogatta, a fesztiváloztatást teljesen az alkotóra bízták. Dombrovszky Linda készített egy tervezetet, amelyben Olaszországot és az Egyesült Államokat jelölte meg elsőként és ezekben az országokban eddig nyitottan, érdeklődéssel fogadják a munkát. Az olasz társadalom jellemzően öregedő, ezért is lehetnek fogékonyak a Pilátus- ra, Amerikában pedig folyamatosan jelenlévő probléma az időskorúakkal való együttélés, illetve az ő kezelésük. A koronavírus- járvány miatt egyszerűsítettek a szabályokon, ezért bár a regényadaptáció televíziós filmnek készült, a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a legjobb külföldi filmek közé választotta (Foreign Language Film Series 2021), így esélyes akár a februári Golden Globe jelölésre is a legjobb idegen nyelvű kategóriájában.
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. -) magyar írónő, műfordító Szülővárosában érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
Megvannak a civilizációs csecsebecsék is mint a feszültség forrásai. Csak amíg a regény idején, a '60-as években a hűtőgép és a kenyérpirító volt újdonság a falusi asszonynak, addig most a kapszulás kávéfőzőtől és a távirányítású fűtéstől készül ki. A generációs vagy falusi-városi különbségeket ugyanakkor nem mindig a maguk természetességében mutatja be a rendezőnő, és ez jelentősen ki tudja zökkenteni a nézőt. Amikor az idős asszony azt mondja: " el tudom látni magam, nem kell segítség " – valóban látjuk a napi munka barázdáit az arcán, és kicsit megértjük, milyen szégyen egy idős falusi gazdasszonynak a házvezetőnő. Már-már kínosan pongyola azonban az olyan jelenet, ahol a jómódú doktornő iPadről olvassa fel a világ bulvárhíreit kétkezi munkához szokott anyának, és nem érti: miért szereti jobban az anyja az újság szagát. A két nő közötti nyilvánvaló különbséget nem lehet elintézni Kate Middleton terhességi pletykáival. Ahogy a kalitkába zárt madár szimbóluma is túlságosan direkt. És éppen ez a felületesség a legnagyobb gondja a filmnek.
A regény, aminek van ideje kifejteni a karakterek személyiségét, nyilvánvaló előnyben van. A mozgóképes adaptáció azonban nem tudja ledolgozni ezt a hátrányt, és ezért a szereplők közötti feszültség is csak az eszünkig jut. A szívünket már nem éri. A film végi katarzis is ezzel a hendikeppel érkezik. Dombrovszky Linda pedig tehetséges művész, aki A kockaember című filmjével elképesztő mennyiségű díjat nyert. Ráadásul Györgyi Annával egyszer már alkotott nagyot. Korábban említett, Harmadnapon című kisfilmje a tékozló fiú női verziójával maradéktalanul kiaknázta a generációs különbségek és a kommunikációs nehézségek okozta feszültség megmutatását. Ami viszont kicsiben működött, a Pilátus ban már kevésbé. A Pilátus magyarországi premierje 2020. november 1-jén volt a Duna Tv-n, és november 9-ig online is megtekinthető.