Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
H�romr�szes sorozatunk els� r�sz�ben nagy vonalakban megismerkedt�nk a Tienkung �r�llom�s f� modulj�val. Most l�ssuk a m�sik k�t neh�z modult �s az �sszeszerel�s menetrendj�t. A jelenlegi tervek szerint az �n�ll�an kering� �r�llom�s tesztel�se nagyj�b�l egy h�napig tart, majd m�jus 12-�n indul hozz� az els� automatikus, neh�z-teher�rhaj�, a Tiencsou-2 (Tianzhou). A 2-es sz�m nem el�r�s, hisz az els� – �s eddig egyetlen – Tiencsou-1 m�g 2017-ben �llt F�ld k�r�li p�ly�ra. Amennyiben a teher�rhaj� sikeresen dokkol, �s a Tienho – Tiencsou-2 du� egy h�napos k�z�s "berep�l�si programja" is rendben halad, akkor j�nius k�zep�n meg�rkezhet az els� szem�lysz�ll�t� �rhaj� is. Ez a Csiucs�anb�l (Jiuquan) indul� Sencsou-12 (Shenzhou) lesz, fed�lzet�n h�rom tajkonauta utazik majd az �r�llom�shoz. Ha a dokkol�s sikeres lesz, elkezdik be�zemelni az �llom�st, elv�gzik az els� k�ls� szerel�si munk�kat, �s v�rhat�an 3 h�napot t�ltenek a F�ld k�r�li p�ly�n. Ha a program ekkor is rendben halad, akkor m�g az idei �v harmadik harmad�ban egy-egy �jabb teher- �s egy szem�lysz�ll�t� �rhaj� (Tiencsou-3 �s Sencsou-13) indulhat a Tianho-hoz.
A kutatók célja az, hogy robotizált tengeralattjárókkal tanulmányozzák az új, kisebb jéghegyek környezetét.
3 milliárd dollárba kerül majd az a szuperszámítógépes központ, amelyben az űrből érkező adatokat elemzi majd Kína. Nagy befektetésekre készülnek a kilövésekhez, hatalmas műholdhálózatokhoz is. Wenchang ad majd otthont Kína déli űrkikötőjének, ebbe pedig a helyi állami média szerint építenek egy 3 milliárd dolláros szuperszámítógép-központot is. Ez már az idei év végére elkészül, a feladata pedig az lesz, hogy elemezze az űrből érkező adatokat. Hirdetés A szuperszámítógépes központ emellett big data-szolgáltatásokat nyújt majd az olyan iparágnak, mint a repülőipar vagy a tengerészeti szektor. Ezek a szolgáltatások jövőre indulnak. Kína jövőképe a tájékoztató szerint az, hogy a következő évtizedben hatalmas kereskedelmi műholdhálózatok lesznek, amelyek mindenféle szolgáltatásokat nyújtanak: gyors internetet például repülőkre vagy éppen szállítmányokat követnek. Azért, hogy kiszolgálják a várható, gigantikus mértékű műholdigényt, Kína nagyobb rakéták építését tervezi, amelyek egyre több műholdat lesznek képesek az űrbe juttatni.
A sagák szerint Erik egy 35 fős legénységgel megpakolt hajóval jutott el a kontinens partjáig. Kolumbusz pedig csak 1492-ben ért ide. Ez is érdekelhet: Léteznek párhuzamos univerzumok? A Mandela-effektus nyomában 8. Einstein megbukott matekból? Nem! 9. Az ókorban azt gondolták, hogy a Föld lapos? Nem! Már az ókori görögök bebizonyították, hogy a Föld nem lapos, azóta pedig mindenki így gondolta, Kolumbusz sem azért indult el Indiába nyugat felé, hogy ezt bebizonyítsa. A középkorban inkább az volt a kérdés, hogy mekkora a bolygónk. 10. Az ember a majomtól származik? Nem! Felhasznált képek forrása: Profimedia Borítókép: Profimedia
Nem látszódik az űrből. A kínai nagy falról már az is hallott, aki sosem járt Ázsiában és egészen biztosan mindenki látta már képeken is. A világ egyik legismertebb építményét hiába keresik fel millióan minden évben, mégis tartogat meglepetéseket. Most ilyen érdekességeket gyűjtöttünk össze: 1. A világ leghosszabb ember által készített építménye Ami nem csoda, hiszen 21 196 km hosszú. 2. Nem egyetlen folytonos fal Valójában kisebb erődítmények rendszere, amelyek különböző dinasztiák idején épültek. Számos falszakasz párhuzamosan fut egymással és a falhoz számítják az árkokat és természetes akadályokat, dombokat, folyókat is. 3. Rabok is dolgoztak az építésénél Több mint 1 000 000 ember dolgozott a falon az idők során, többek közt civilek, foglyok, katonák, elítéltek. Utóbbiak persze parancsra, fejüket a katonák borotválták le, a feladatuk pedig az volt, hogy nappal őrködjenek, éjjel pedig építsenek. 4. Lassan eltűnik, elfogy Egy ilyen hatalmas, óriási területeken átívelő építménynek a fenntartása nehéz és bonyolult.
Zene, Film & Kultúra Promotions - 2021. 05. 06. 18:58 A kínai nagy fal tényleg látszik az űrből szabad szemmel is? Az ember tényleg a majomtól származik? Toplista. A legtöbb történelmi ismeretünk lehet, hogy több évtizedes koncpeciókon alapul, amelyeket már rég meghaladt a tudomány. Az is megeshet, hogy a manapság divatos, és a kortárs popkultúra által pörgetett történelmi filmek félretájékoztatásain, bakijain és összemosásain alapul a történelmi tudásunk. És akkor még szót sem ejtettünk az akadémiai történetíráson kívül sarjadó historikusok jobbára szenzációhajhász elképzeléseiről. Legújabb toplistánkon 10 történelmi tévhitet veszünk górcső alá. Szavazás szabályai: Nyomj egy felfelé mutató nyilat arra, amelyik nagyon megelepett, és egy lefelé mutató nyilat arra, amelyikről tudtad az igazságot. 1. A vikingek sisakjain szarvak voltak? Nem! Viszont komoly kereskedői vénával rendelkeztek, és a narvál szarvainak eladásával kisebb vagyonokra tettek szert. Sőt, megesett, hogy az árat a középkori királyok udvaraiban úgy tornázták fel, hogy unikornisszarvakként adták el a holmit.
A hunok elleni harc bizony nem kevés emberi erőforrást igényelt, de Kína ezt soha nem ismeri majd be A Kínai nagy fal titkai: a kitaposott lépcsőfokok. Az évszázadokon át tartó védelmi harcok során vajon hány és hány katona csizmája koptatta ki ennyire ezeket a lépcsőfokokat…? Egy egészen elképesztő kép járta be a világhálót, főleg annak magyar berkeit, melyen a kínai nagy fal egyik lépcsője látható. A pontos helyszín ismeretlen, nem tudni, melyik részén készült. A kép kapcsán sokakban felemrül a kétkedés, és a találgatás: TÉNYLEG igaz lenne, hogy a hunok elleni védekezés "koptatta ki" ennyire a lépcsőket? Nos, történelmi nyomai valóban vannak annak, hogy az ősmagyarok története, a hunok eredete egészen a Távol-Keletig vezethető vissza. Ha valaki a történelem mélyére ás, érdekes dolgokat talál. Sokan nem tudják, de a kínai nagy fal tulajdonképpen erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek, részben a hunok támadásaitól.