Bartók Este A Székelyeknél Zongora
Borítókép: Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató
A Székelyek Magyarok? Ti mit gondoltok? Tényleg nem kedveltek minket?
Akiket mélyebb tanulmányozás mentén érdekel Bartók Béla Nagyváradon eltöltött éveinek történései, valamint helyi megítélése, azok keressék (tudok segíteni) nagytatám, Thurzó Sándor összeállításában életre hívott "Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében" c. könyvét, amelyet a Partiumi Füzetek"46. kiadása közölt, még 2007-ben. Előző cikkemben említettem (és az ez alkalommal készített ceruzarajzot is láthatták), hogy Macalik Alfréd városunk jeles festőművésze egy hangverseny alkalmával megörökítette Bartókot, amikor Nagyváradon koncertezett. Igazából Macalik többször is készített ceruzarajzokat a zeneszerző koncertjeinek alkalmával, de egy alkalommal egy rövid időre portrét is állt neki a világhírû elõadó. Most ezt az eltüntnek vélt portrét is megmutatom Önöknek. A Thurzó családnak igazából több eredeti Bartók-relikviája van, dedikált fotók, kéziratok, eredeti levelek, jegyzetek formájában. A Macalik-rajzok és -portré mellett legfőképpen Fischerné Szalay Stefánia zenei hagyatékából kerültek ezek a mi birtokunkba, amikor idős korában kicsit anyagilag nehéz időket élt a művésznő, így felkereste nagytatámat, hogy eladná őket számára.
Baronits, Pataki és Veszelinov egyelőre maradt, Turai Tamás énekessel és más muzsikusokkal tovább írták az immár könnyebben emészthető funkyra váltó Syrius történetét. Kiadtak egy nagylemezt Széttört álmok címmel (1976), de korábbi sikereiket már nem tudták megismételni. Az együttes pályafutása két évvel később, kilenc albumot, tizenegy kislemezt, valamint számos kalózfelvételt maga után hagyva véget ért. A "nagy" Syrius ötfős tagságából mára csupán ketten maradtak. Baronits Zsolt 1999-ben, Veszelinov András 2007-ben, Orszáczky Jackie egy évvel később Sydney-ben távozott az élők sorából. 2001-ben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, neves vendégzenészekkel, utoljára koncertezett a legendás zenekar. A sorozat első része itt, a második pedig itt olvasható.
Thurzó Zoltán Bartók Bélának a zene, valamint Nagyvárad iránt tanúsított odaadását mindig meg kell említsük, hiszen tudott dolog, hogy mint zeneszerző és mint karmester városunk zenekultúráját nagyban előmozdította alkotói korában. Összesen öt alkalommal koncertezett Váradon: 1922. október 24. (Színház), 1924. március 22. (Katolikus Kör nagyterme), 1924. október 11. (Katolikus Kör nagyterme), 1927. február 19. (Katolikus Kör nagyterme), 1933. december 14. (Újságíró Klub). 1924-ben kétszer is megtisztelte művészetével zenekedvelő közönségünket: március 22-én és október 11-én. Tavaszi szólóestjén az európai zenekultúra legnagyobbjai: Domenico Scarlatti, Beethoven, Brahms, Chopin, Debussy zongoradarabjai szerepeltek, amelyeket elmélyedő, lényeget feltáró és a nagy alkotónak kijáró tisztelettel tolmácsolt. Saját művei közül a következők kerültek bemutatásra: Három burleszk, Gyermekeknek, Román táncok, Medvetánc, Este a székelyeknél. Műsorpolitikája azt az elvét tükrözte már első hangversenyei alkalmával is, amelyet később, 1931-ben, egy Octavian Beuhoz írott levelében így fogalmazott meg: "Vezéreszmém a népek testvéri szövetsége, ezt akarom szolgálni zenémmel".
Erről a hangversenyről a Nagyvárad című napilap március 25-én a következő méltatást közli: "Bartók finom ízléssel összeállított műsorral kedveskedett nekünk. Szubtilis finomsága, elmélyedő interpretálása, briliáns technikája egész közel férkőztek a lelkek világához. Színdús billentése, mindent kifejezetté, s azt az érzést keltette bennünk, mint aki játék közben is játszik a billentyűkkel és hangulatokkal. Szívekhez szólott és ebben rejlik magyarázata tomboló sikerének, melynél melegebbet eddig zongorista itt nem kapott…" Őszi hangversenyének műsora: Liszt, Beethoven, Chopin, saját művei közül pedig: Román kolindák, Magyar paraszttánc, Allegro Barbaro, Sirató ének és Szonatina. Befejezésül pedig Paganini–Liszt: La Campanella címû szerzeménye hangzott el. Saját alkotásai részben magyar, részben román vagy szlovák népzenében gyökereznek. A következő hangversenyre 1927. február 19-én került sor. Erről az előadó-estről is a legnagyobb elragadtatással ír a helyi sajtó: "…Bartók Béla az új zene megteremtésének és kiépítésének honfoglalója, egy birodalomban – mely az egész világ.
Rövid idő elteltével Török Ádám (fuvola, ének) és Závodi János (gitár) csatlakozott a trióhoz, egy évvel később (a Radics Béla fémjelezte Sakk-Matt előzenekaraként) már az Ifjúsági Park közönsége előtt tapasztalhatták meg a tomboló közönségsiker felemelő érzését. A Mini együttes a klubjuk előtt 1970-ben (Török Ádám, Czipó Tibor, Dobos Doxa Sándor, Závodi János) Fotó: Fortepan/Rubinstein Sándor A Generálhoz, a Bergendyhez és az LGT-hez hasonlóan az immár Török Ádám vezényelte Mini csillaga is 1971-ben kezdett felragyogni, amikor a "kötelező" tagcseréket követően (Závodi kilépett, Doxát Román Péter váltotta a doboknál) létrejött az "aranykor" felállása: Papp Gyula billentyűs hangszerek, Nagy István basszusgitár, valamint Németh "Nemecsek" Tamás dob. Még az év nyarán az Illés együttessel indultak központi ORI-turnéra, egy esztendővel később, a következő nyári koncertsorozaton az LGT előtt forrósították fel a hangulatot. Szerencséjükre a hetvenes évek eleje éppen kedvezett az általuk preferált és mesterien művelt progresszív rock muzsikának, amely aztán 1972–73-ban három kislemezt (Gőzhajó/Délelőtt; Haloványkék gondolat/Ne félj; Kereszteslovag/Sirályok) eredményezett.
Nánán a Csemadok helyi szervezete és a párkányi plébánia szervezésében a Szent István-napi megemlékezés a szentmise keretében az új kenyér megáldásával kezdődött. Majd vasárnap délután ünnepi hangversenyre került sor a templomban. Bevezető ünnepi beszédet Fóthy Zoltán esperesplébános mondott: " A magyarság gyökerei messze nyúlnak vissza, de az els ő biztos kapaszkodónk a kereszténység felvétele és államalapító királyunk tevékenysége. Szent István királyunk nem egyszerűen struktúrát alkotott, hanem a közösség és az állam erkölcsi alapjait rakta le és rögzítette. A modern, liberális társadalom talán kétségbe vonja ennek a Szent István-i hagyatéknak az időszerűségét, s ezért megpróbál akár múltját elvetve is sajátos szubjektív – különböző kultúrák által inspirált – elképzeléseire építeni. Így láthatjuk az önzés kultúrájának térhódítását, amikor sokan csak a saját boldogulásukat keresik. Ezzel meginog a család intézménye, amely erkölcsi, politikai, gazdasági támpontot kíván, s nem utolsósorban olyan áldozatos lelkületet, amelynek mozgatórúgója nem a birtoklás.
- Korszakváltás a dallamos poptól a dzsesszrockig III. rész | Magyar Nemzet
- Bartók este a székelyeknél zongora e
- Bartók este a székelyeknél zongora 7
