Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
Az angol történelemből mer í tett skót, ballada-formában megénekelt esemény allegorikus értelme minden eddiginél világosabb. Az eltiport walesi tartományt meglátogató zsarnok aligha jelenthet mást, mint a magyar nép "kedves vendégét", Ferenc Józsefet. A valóság más: betegsége miatt utasította el a felkérést. A történelmi háttere i. Edward angol király, Wales tartomány meghódítása után 500 walesi bárdot végeztetett ki. A költészet zsarnokság felett aratott győzelmét mutatja be. A költő a cselekményt egyetlen lakomajelenetben mutatja be, ahol a bárdok közül egy sem bírta mondani "éljen Eduárd". A három bárd a szabadságeszme hirdetésének egyéni változata. ballada szerkezeti szempontból három fő részre osztható. Mint a népi balladáknál, itt is a különböző részeket ugyanaz a gondolat vezeti be: " Edwárd király, angol király |Léptet fakó lován ". Kivétel az utolsó szakasz, ahol a nyugalmas léptet szó helyett a vágtat szót használja a költő, ezzel is kifejezve a zsarnok király sietségét. A bűnhődés a zsarnok tudatában következik be.
A Szondi két apródja és A walesi bárdok abban hasonlít az Ágnes asszony hoz, hogy ezekben a balladákban is megbomlik a világrend, felborul a harmónia. Szondi Miklós meghal a csatában, és apródjai nem hajlandók alkut kötni a török pasa követével, így tragikus sorsuk borítékolható. A hadvezér Ali éppen győzelmét ünnepli a török táborban, amikor elküldi emberét a legyőzött Szondi apródjaihoz. Ők hűségesek maradnak az egykori várkapitányhoz, és nem felelnek a hívásra, csábításra, majd fenyegetőzésre sem. A csend egyfajta állásfoglalásként jelenik meg, visszavonhatatlan és egyértelmű véleményt tükröz. A walesi bárdok ban a zsarnok Edward király ugyanúgy megőrül, mint Ágnes asszony, így kapja meg büntetését és ebben a csendnek is komoly szerepe van. Néma tartomány fogadja, miután erőszakkal foglalta el Walest, a költemény végén pedig éppen a csend hiánya kergeti az őrületbe "Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! " Összegzés: A nagykőrösi balladákra általánosságban igaz, hogy egy olyan helyzetet ábrázolnak, ahol megbomlott az egyensúly.