Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
Itt a HVG 2021-es felsőoktatási rangsora: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák Az elmúlt évek rangsorait nézve nem meglepő módon idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti... Read More Mit ünneplünk október 23-án? Az 1956-os év slágere a Bárhogy lesz, úgy lesz volt. Október 23-án azonban az egyetemi ifjúság és... Hogyan kell forrást elemezni a töri érettségin? A töri érettségi alapvetően a forráselemzésre épül. Találkozni fogsz vele az írásbeli és a szóbeli... Mikor és hogyan derül ki, hogy bekerültetek-e az egyetemre? Nincs olyan messze az idei a felvételi eljárás vége, ugyanis az ügyintézési időszak után már csak... A középszintű matekérettségi hivatalos megoldása – ezek a helyes megoldások Az Oktatási Hivatal közzétette a tegnapi középszintű matekérettségi hivatalos megoldását. Itt... Read More
Október 22-én 10 órakor tartja iskolánk a megemlékezést, melyen ünneplő ruhában kell megjelenni. Készülj 5-6 mondatos kiselőadással: mit ünneplünk október 23-án? Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.
osztályát. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert. Dessewffy Arisztid: Jómódú, magyar, evangélikus családba született. 18 éves korában jelentkezett a császári hadseregbe. Kitüntette magát a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben, ezért április 18-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. Később az I. hadtest lovashadosztályának parancsnokává nevezték ki. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, ahol megkapta vezérőrnagyi kinevezését. Július elejétől a felső-magyarországi hadsereg lovassági főparancsnokaként az orosz sereg előrenyomulását akadályozta hősiesen. Schweidel József: Harcolt a napóleoni háborúkban. A schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. októberében tábornokká avatta. 1849. május 9-én lett Pest városparancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte. Lázár Vilmos: Örmény származású magyar nemesi családban született.
Szita Károly nyilván élénken emlékszik még ügynökkorából azokra a jó kis összetartásokra, amelyek ilyenkor, az október-novemberi időszakban kötelezőek voltak a BM különböző osztályain, a III/2-n, a III/3-on meg a többin. Ezidőtájt jobban kellett hegyezni a füleket, társaságokba járni, figyelni, ki mit mond, és persze jelenteni. Így lett belőle jelentős politikus. Ami pedig a tank-szimbolikát illeti, azért a városháza nevében nyilatkozók megéreztek valamit abból, mennyire áthallásos a lánctalpas, nyers és durván megmunkált erőszak szimbólumának kiállítása, mert elhangzottak olyan gyengécske magyarázatok, hogy a tankokkal szembeszálló forradalmárok hősiességét akarták bemutatni azzal, hogy a kaposváriak lássák, milyen hatalmas és félelmetes volt egy ilyen jószág. A köztérre kiállított bármiféle szimbólumoknak azonban első pillantásra, és főleg egyértelmű üzenetének kell lennie, különösen egy nemzeti ünnep jelképére igaz ez. Magyarázat, mellé állított kikiáltó már csak ront a helyzeten: amit magyarázni kell, az minden, csak nem tiszta és világos gondolat.
Nemzeti ünnepünk október 23-a, mégis bennem mindig a megemlékezés fogalma kerül elő ha rá gondolok. Ünnepeljük, dicsőítjük a hősöket, akik életüket adták a haza szabadságáért, de a szomorúság erősebb érzelem bennem ha az 56-os eseményekről olvasok vagy rájuk gondolok. Fegyvertelen diákokra és tanáraikra, a hozzájuk csatlakozó munkás és polgári rétegek, megpecsételt emberi sorsok vesztek el egy pillanat alatt, mikor a sortűzre parancsot adott a diktatórikus vezetés. Az ország határaitól visszaforduló szovjet haderő támogatása nélkül nem győzhették volna le ezt a forradalmat, de a magára hagyott ország nem bírt a politikai és hadi túlerővel. A bosszújuk pedig határtalan volt. E rövid összegzése az 1956-os eseményeknek nem tudja visszaadni azt a hihetetlen, bizakodással teli lelkesedést és reményt, mellyel a diákok és a hozzájuk csatlakozók szembeszáltak a szovjet és a magyar diktatórikus erőkkel szemben, majd azt a rengeteg kínt, könnyet, fájdalmat, elveszettség érzetet és reménytelenséget, amit akkor éreztek amikor elbukott ez a magára hagyott szabadságharc, hiszen a demokratikus nyugati társadalmaknak az olaj és a kereskedelmi út, azaz a Szuezi-válság sokkal fontosabb volt, mint a hamvaiban elfolytott középeurópai picinyke MAGYAR DEMOKRÁCIA.
Eközben Török Ignác hadmérnökként a szegedi sáncok építését felügyelte, Láhner György pedig a nagyváradi fegyvergyár folyamatos működését biztosította. Az említett magyar honvédtábornokok, illetve a legfelső hadvezetésben szolgáló parancsnokok, - köztük Kiss Ernő altábornagy – mindent elkövettek az ellenség feltartóztatásáért. Sajnos azonban az Arad – Temesvár körzetbe történő csapatösszevonás terve hibásnak bizonyult. A túlerő előbb a Szőregi, majd a végső, temesvári csatában is győzelmet aratott. A kivégzések és a 13 vértanúhalál 1849 október 6 –án reggel fél hatkor a legyőzött magyar hősökön súlyos bosszút állt a bécsi udvar. Négy honvédtábornokot golyó általi, kilencet pedig kötél-általi halálra ítéltek. A történelem soha nem felejti emléküket. Kiss Ernő: Gazdag, örmény eredetű családban született. 1848 októberében – a honvéd hadseregben elsőként – nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Később 1849 januárjában Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett, majd tavasszal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II.