Mikor Tartják A Hídi Vásárt / Mikor Tartják A Hid Vásárt
De árultak itt debreceni ekhós szekeret is. Az eladó szekér rúdját felállították és szalmacsóvát kötöttek rá. A második világháború előtti években a hídi vásárok elveszítették jelentőségüket, mert a hortobágyi állattartás is átalakult. A háború után pedig jó ideig nem is tartották meg. Majd csak 1960-ban újították fel, de már az állatvásár nélkül, azt ugyanis tiltották a törvények. A vásár felélesztésével az idegenforgalom fellendítését célozták meg a szervezők. Így a vásár kézműipari és népművészeti cikkek árusítását teszi lehetővé. Egyúttal alkalmat ad a pásztorok évenkénti találkozójára is. A pásztorok felvonulása és a "Pásztorfiú" szobrának a megkoszorúzása látványos színfoltja a vásárnak.
Hortobágyi Nemzeti Park - Turizmus
- Hortobágyi Hídivásár | Magyar Nemzet
- Mikor tartják a hid vásárt
- Pattanásszerű kits a férfi nemi szerven 7
- Cesar millan hogyan neveljünk tökéletes kutyát pdf
A csordahajtók gyakran kijátszották a vámot, és nem, vagy pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát. Ennek elkerülése végett Debrecen állandó őrséget állított a hortobágyi hídra. A város 1825 -ben határozta el a régi híd lebontását és helyette új kőhíd építését. Az építkezés az egyik első ismert közszállítás (mai szóhasználattal: közbeszerzés) Magyarországon. A városi tanács 1827 -ben három helyi építőmestert hívott fel a híd terveinek és költségvetésének az elkészítésére. A mesterek ezt követően nyilvános licitáció (szóbeli versenytárgyalás) útján tették meg ajánlataikat, amelyek közül a tanács Povolny Ferencét fogadta el mint legkedvezőbbet. [1] A kivitelezéshez még ebben az évben hozzákezdtek, és 1833 -ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották. Az új kőhíd eredeti terveinek nyoma veszett. A kőhíd építése nem volt eseménytelen. 1827 decemberében a királyi kamara felfüggesztette a hídépítést, és felszólította Debrecen városát a tervek módosítására, mert úgy ítélte meg, az átfolyási szelvényt növelni kell.
A Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágának élőhelyeit nem érintették a munkálatok, a híd pedig biztonságosabbá vált. [2] Galéria [ szerkesztés] Légifotók A híd alulnézetből Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A híd és környéke nyelvész szemmel További információk [ szerkesztés] A Kilenclyukú híd. Műemlé
Magyar N�prajzi Lexikon /
A továbbépítésről szóló engedély 1828 augusztusában érkezett meg, sőt a királyi kamara több mint tízezer váltóforinttal hozzájárult a híd építéséhez. 1831-ben elkezdődött a boltozatok építése, de a helyi homok használhatatlannak bizonyult. Az építőmester és a kőfaragók között elmérgesedett a viszony. Az összes szükséges faragott kő 1832-re ért az építkezés helyszínére. Gondot okozott a kocsipálya burkolatához szükséges kő. Egy véletlen folytán találtak rá Boronkai Ferenc tokaji szőlősgazdára, aki szőlőjében egy kis kőfejtőt is működtetett, és kiváló kockakövet állított elő. Debrecen tőle vásárolta meg a szükséges negyven köbölnyi mennyiséget. A tokaji kő elszállítása szerencsétlenül alakult. Egy tokaji vállalkozó 14 köböl követ hajóra rakatott, de a hajó még a tokaji kikötőben elsüllyedt. 1833 tavaszán elkezdték a kocsipálya kövezését, de a munkát szakszerűtlenül végezték el, így azt fel kellett bontani. Nagy nehezen 1833. június 24-re elkészült a kocsipálya kőburkolata. A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún.
Kilenclyukú híd A hortobágyi kilenclyukú híd Elhelyezkedése Hortobágy Áthidalt akadály Hortobágy folyó Funkció A 33-as főút hídja Nyílások száma 9 Teljes hosszúsága 167, 3 m Sávok száma 2 Tervező Povolny Ferenc Építés kezdete 1827 Átadás ideje 1833 Elhelyezkedése Kilenclyukú híd Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 34′ 54″, k. h. 21° 08′ 51″ Koordináták: é. 21° 08′ 51″ A Wikimédia Commons tartalmaz Kilenclyukú híd témájú médiaállományokat. A debreceni marhakereskedők a tiszai árvizek idején ezen a hídon hajtották át a magyar szürke marha gulyáikat A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. Az 1697 -ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani, és a fenntartása is egyre több pénzbe került. A debreceni marhakereskedők csordahajtásai a tiszai árvizek idején ezen a hídfőn vonultak Szolnok felé, és onnan Bécsbe.
Kilenclyukú híd – Wikipédia
Hortobágyi Hídivásár 2021. augusztus 20 - 22. MINDEN NAP NÉPMŰVÉSZETI- ÉS KIRAKODÓ VÁSÁR A hagyományok szerint az államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepének napjához kötődően kerül megrendezésre az országos hírű kirakodó és népművészeti vásár. Állandóságát ma is nagyhírű sokadalma adja, kígyózó kocsisorok hozzák a vásárba vágyó látogatókat. A Kilenclyukú Híd nemcsak névadója a vásárnak, hanem közismert szimbóluma e sajátosan magyar tájnak, a hortobágyi pusztának. A vásárok nemcsak az árucserének kereskedelmi helyszíneit adják, hanem a népi műveltség, a hírek, az ismeretek megszerzésének, cserélődésének formáját is. A nagy embersokaságból itt többen keresték, de csak kevesen találták meg a szerencséjüket. A második világháborút követően újra életre kelt a vásár, mely napjainkban országos népművészeti és kirakodó vásárként tömegeket vonz határon innen és túl. A vásárban megtalálhatók a népi-, kézműves-, bio-, termékek mellett a régiségek és modern kori vívmányok is. Az ide látogatók megismerkedhetnek a Hortobágyra jellemző hagyományos, tájjellegű ételekkel is.
Augusztus 20-23. között megrendezik a Hortobágyi Hídi vásárt – tudatták a szervezők Facebook-oldalukon augusztus 3-án. Mint írták, a járványhelyzet miatt az önkormányzat képviselő-testülete és a Hortobágyi-Délibáb Nonprofit Kft. vezetése úgy határozott, hogy a kulturális programok azonban elmaradnak. Tudatták, helyette a megfelelő védekezésre és az évek során megszokott színvonalú, de a biztonságos távolságot megtartó Országos Kézműves- és Kirakodóvásár szervezésére fektetik a nagyobb hangsúlyt. A normál vásári rendtől eltérően a vásártérre kevesebb kereskedőt fogadnak, és fokozottan ellenőrzik a látogatók közötti megfelelő védőtávolság betartását. A helyszínen több fertőtlenítő pontot alakítanak ki.
Hídi vásár Az országos hírű hídi vásár elválaszthatatlan a kilenclyukú hídtól. A vásárnak nemcsak névadója, hanem szimbóluma is. A jelentős, egykor nemzetközileg is számon tartott magyar vásárok sorába tartozik. Különlegessége: történeti fejlődése és a pusztában tartása. A hortobágyi hídi vásár a debreceni vásárok egyikeként keletkezett. Debrecen a földrajzilag fontos kelet-nyugati, észak-déli utak kereszteződésénél, gyorsan jelentős vásárhellyé fejlődött. Vásárszabadalmat kapott 1405-ben, majd két év múlva újabb követi. Szilágyi Erzsébet 1466-ban példa nélküli vásárkiváltságot ad Debrecen egyik utcájának, a Mester utcának, alig egy év múlva pedig a Homok, azaz a mai Csapó utcának is. Ekkor már a Piac utcán tartottak vásárt. Mindegyik vásárhelynek meg volt a sajátos árucikk kínálata. A városrendezés során azonban ezeket felszámolták. A debreceni vásárok korai differenciálódása éledt újjá az állatvásárként XIX. század elején létrejött hortobágyi vásárokban. A hortobágyi vásárok keletkezésének pontos idejét nem ismerjük.