Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
Az alsó fordulatszám-tartományban egyébként kissé harmatos, a nyomatékcsúcs kétezer körül van, ezt főként masszívabb emelkedőn érezni, ott komótosan indul meg, ha gyorsítani akarunk, igényli a visszaváltást. Teljesítmény szempontjából teljesen más kategória az 1, 4 Boosterjet. A maga 140 lóerejével, és az 1500-tól meglévő 220 newtonméterrel lendületes autózásra is alkalmas, mindenhol van benne elegendő erő. A teljesítménycsúcs ugyanúgy 5500-nál van, mint az ezresé, a maximális nyomatékot viszont egész széles tartományban, 1500-tól egészen 4000-ig adja. Nem kell birkóznia az emelkedőkkel, és ha lendületben vagyunk, egy-egy előzéshez sem kell mindenáron visszagangolni. Mindezt csendesebben is adja elő, mint ezres társa, amit tempósabb menet közben az utastérben hallani fogunk, inkább szél- és gördülési zaj. Olykor már-már kívánjuk vele a csapatást is, mert az erő velünk van, ehhez ráadásul a futómű sem rossz: míg a frissítés előtti SX4 S-Crossnál egy-egy keresztrepedés sem esett jól a kanyarban, mert érzésre elpattogott, addig itt már finomabbnak érződik minden.
Ebben eddig semmilyen meglepetés nincs, hiszen harminc lóerő az harminc lóerő, ötven newtonméter meg ötven newtonméter, teljesen nyilvánvaló, hogy ugyanazt a bódét, megközelítőleg ugyanazt a tömeget (nagyjából csak a két motor súlya jelenthet különbséget) jobban kell vinnie a 140 lovas négyhengeresnek. A fogyasztás viszont más téma. Mindkét autóval hasonló tesztutat jártam be: volt benne araszolgatás a rakpart pesti és budai oldalán, dugóban tökölés a Nagykörúton, országúti menet és autópálya is. Arra is igyekeztem odafigyelni, hogy mindenhol betartsam a megengedett sebességet, ne az jelentse a különbséget, hogy az 1, 4-es jobban megy, ezért jobban is taposom a belét. Nullázás után a városi vergődésnél az ezres nyolc, az 1, 4-es kilenc liter fölötti értékeket mutatott, kiszabadulva ez szépen elkezdett csökkenni, majd viszonylag állandó értékre állt be, a használattól függően már csak deciliterek ingadoztak fel és le. Végül két adatpárt hasonlítottam össze: egyrészt azt, mit mutat a fedélzeti komputer, másrészt meg a töltőpisztoly első kattanásáig betöltött benzinből számoltam ki a fogyasztást a megtett kilométerre.
A háromhengeresnél a rátankolásos méréssel 6, 2 literes átlag jött ki (mindössze egyetlen deci eltérés a komputer 6, 1-éhez képest), az 1, 4-es pedig 7, 3-at kért százon (komputer 7, 1). A katalógus szerinti néhány deciliteres különbség tehát a valóságban inkább bő egy liter vegyesben. Na jó, de akkor most melyik a jó? Nem vállalkoznék arra, hogy egy általános érvényű ítélettel hirdessek győztest, de nálam a négyhengeres rugalmassága, minden helyzetben elég erő és a fordulaton is kulturáltabb hang és rezgések mindenképpen az 1, 4-es felé billentik a mérleg nyelvét, szívesebben tölteném a mindennapjaimat abban, mint az ezresben. Még akkor is, ha átlagosan egy literrel többet eszik. Ekkora fogyasztáskülönbség egyébként tízezres futásnál évi 36 ezer forintot jelent, innentől meg mindenki döntse el maga. A két kivitel között szerintem nem ez, hanem sokkal inkább az ár dönt majd. Mert oké, hogy GL+ felszereltségnél csak 300 ezer forinttal drágább az 1, 4-es listaára, de ha azt nézzük, hogy mennyiért lehet megkapni a legolcsóbb ezrest (GL) és a legolcsóbb egynégyest (GL+), akkor már inkább hatszázezer a differencia.
Ha nem a listaárakat, hanem a konkrét kereskedői kínálatot böngésszük, akkor 1, 0 Boosterjettel szerelt S-Crosst 4, 1, míg 1, 4-est 4, 6 milliótól kapunk. Megint más kérdés, hogy melyik mennyire lesz majd tartós. Az 1, 3-as régi Swiftek köré legendák épültek, de a vasalónál sem jellemzőek a motorbajok, inkább a váltó nyelestengelycspágya, meg az ABS-tömb hajlamos elhasalni. Hogy a turbós Suzukik megközelítik-e majd ezt a megbízhatóságot, csak kilométer-tízezrek után tudjuk meg.
Az utóbbi évek egyik legjellemzőbb autóipari trendje a downsizing: a viszonylag nagy szívó benzinmotorokat leváltották a kisebb turbósok. Bár sokan már azt fejtegetik, hamarosan újabb fordulat következhet, annyi biztos: egyre kevesebb gyártónál van a palettán kisköbcentis szívómotor, ami van, azt meg kiherélik az Euro-normák. A Suzuki még egész jól tartja magát, a Swiftben az alap 1, 2-es is egész pörgős, kellemes karakterű a saját kategóriájához mérten. De már ők is kénytelenek behódolni, az SX4 S-Crossból a modellfrissítéssel kidobták az 1, 6-os szívómotort. 28 Galéria: Suzuki Boosterjet-párbaj Ezt kicsit sajnálom, mert jó motor volt, a fészlift előtti S-Crossban hat liter körül el lehetett járni vele vegyesben, különösebb trükközés nélkül, és egész jól is mozgatta az 1, 2 tonna körüli testet. De így döntöttek, el kell fogadni, és ha most még sokan idegenkednek is a turbómotoroktól, most már nincs más, kénytelenek lesznek megbarátkozni velük. Ha valaki benzinest akar, akkor kétféle Boosterjet (a Suzuki így hívja turbós benzineseit) közül választhat: van háromhengeres egyliteres és négyhengeres 1, 4-es.
Először az ezres háromhengeresbe ültem – nem vagyok nagy rajongója a kis köbcenti-kevés henger-turbófeltöltő háromszögnek, a Seat Ibiza FR ezres TSI-jét például kimondottan kellemetlennek éreztem, ráadásul még csak nem is evett igazán keveset. Igaz, Sturcz Antinak valahogy még a gyengébb változat is bejött a Polóban. Az 1, 0 Boosterjettel szerelt Suzuki alapjáraton és utazótempónál is csöndes, nem érezni semmit a háromhengerességből. Zavaró hangok és rezgések inkább csak határozott gyorsításnál jönnek elő, ha pedig a fülünkre hagyatkozva váltogatnánk, meg fogunk lepődni. Nagyon könnyedén elfogy a fordulat, és egy torpanás jelzi, hogy ideje váltani, nincs már hova pörögni. Nekem ez nemcsak fülre, hanem gyorsulásérzetre is hasonló volt: amikor azt éreztem, hogy most kezdene jól menni, hirtelen elfogyott a skála. Nagy átlagban mondjuk úgysem így fogja használni, aki megveszi, a mindennapokban aligha forgatják majd bele sokan a pirosba, élményautózásra meg annyi mindent gyártanak, ettől az autótól azt ne várjuk.