Gellér B István Növekvő Város
- Gellér b istván növekvő vamos a la playa
- Gellér B. István – Wikipédia
- A növekvő város / Gellér B. István - YouTube
- "Hoppá, valami elveszett" (Gellér B. István képzőművész) | Magyar Narancs
Ez magát görgeti, nem én görgetem. Sosem tudom, mi lesz a következő lépés. MN: De most, hogy kész a könyv, mintha teljes lenne a történet. Hogyan tovább? GBI: Hát, egyfelől, ha nagyképűen akarnék fogalmazni, azt mondanám a munkamódszeremre, hogy work in progress. Mindig visszanyúlok ugyanahhoz a melóhoz. A tárgyak folyton formálódnak. Ha mondjuk kapok egy ösztöndíjat bronzszobrok készítésére, akkor nem feltétlenül valami újat csinálok, hanem esetleg egy bronzkiegészítőt a régihez. Már a könyvben szereplő, viszonylag friss tárgyak egy részére is kerültek új elemek. Másfelől pedig vannak bizonyos pontok, ahol érzem, hogy folytatódni fog a történet. A város elpusztulásának kérdése, a megmaradt őslakosság elvándorlása, menekülése foglalkoztat. És vannak homályos ötletpontocskák is, amelyekhez elkezdtem fényképezgetni. Vonzanak a sejtelmes fotók. Azok a megfoghatatlan dolgok, amitől egy bemozdult amatőr kép egészen mást jelent, mint amit a készítője akart. Ezt szántszándékkal nehéz előidézni, de rettentően foglalkoztat ennek a sejtelmességnek és a hozzá tartozó szövegeknek az előállítása.
Gellér b istván növekvő vamos a la playa
Növekvő Város t, annak architektúráját, történelmét, mindennapi életét, művészetét, nyelvét, hitvilágát. Most, hogy mindennek az esszenciája könyv alakban is megjelent, a folyamatosan készülő mű mintha a véglegesség állapotába ért volna. Növekvő Város sal, de mi volt azelőtt? Gellér B. István: Geometrikus, mondhatni konstruktivista munkákat csináltam. Ezzel párhuzamosan voltak fluxushoz közelítő konceptuális melóim is. Ezek zömét postai úton külföldre juttattam, a vizuális költészet felé menő dolgokat pedig főleg a Maurer Dóra szervezte kiállításokon mutattam be. 1975-76 táján túl személytelennek kezdtem érezni a geometriát. Kiüresedett. Akkor teljesen átálltam a konceptuális grafikákra. Csináltam egy sorozatot: próbáltam reagálni klasszikus művekre, megtalálni a művészettörténet számomra fontos munkáinak, például Jan van Eyck festményeinek vagy a Dürer Melancholiá jában látható, zseniális, 1512-es bűvös négyzetnek az 1978-as megfelelőjét. Aztán rajzoltam egy képzelt, prehistorikus napszentélyt.
Gellér Makett-je a Növekvő Város-ban talált különös épületszobrainak egyike. Ez az információ a mű szerves részét képező pszeudo régészeti feljegyzésekből, előadásrészletekből, térképekből tudható, miként az is, hogy a Növekvő Várost magát, mely csigaházszerűen épül felt, és annak spirálvonalát követve növekedett, egészen más építészeti stílus jellemezte, mint a maketteket. S. J. Robin szerint a makettek csak az építészeti ideák közvetítését szolgálták. Az épületszobrok szerkezete, arányai egyébiránt az ókori építészet grandiózus vállalkozásait juttatja az eszünkbe. Hallatlan szakmai biztonság, felkészültség árad a formákból, míg a már említett arányok és méretek a lehetetlent nem ismerő hatalomról, munkáról, no meg egy önbizalommal teli kultúráról beszélnek. A geometrikus tartófalak tömbjéből, melynek egyhangúságát lépcsőrendszerek bontják meg, hatalmas tojás-kupola emelkedik ki, a geometrikus és az organikus szép egységét adva ezzel. A makettet tartó lap aljáról egy ingasúly, a Leleten is különös hangsúlyt kapó, háromszögformákból megszerkesztett világóra (? )
Gellér B. István – Wikipédia
- Harry potter szabadulószoba magic escape
- Evés és ivás Nyugat-Dunántúl, Dunántúl
- Egyszer volt hol nem volt egy icipici haziko
- Geller b istván növekvő város
A növekvő város / Gellér B. István - YouTube
A szimulált "régészeti-képzőművészeti" alkotásaik kapcsán csodálkozott rá az "individuális mitológiára". A konstruktív "időjátékra" egy elképzelt régmúlttal, a jelenben megteremtve az "archaikus tárgyakat". Akkor kezdett foglalkozni vele, amikor egy szobrász-keramikus szimpóziumhoz kellett plakátot terveznie: egy megkövesedett csiga képezte a plakát mintáját. Az elkészült, kinyomtatott plakátot tanulmányozva megdöbbenve látta, hogy a csigavonal-lenyomat voltaképpen egy város, amelyet belepett a homok, s pusztulóban van. Olyan volt, mintha egy levegőből, űrből készített felvétel lenne. Nekifogott tehát, hogy lerajzolja a képzelt "polisz" alaprajzát, hozzá egy térképet, mellé pedig a város két fantáziarekonstrukcióját. A képzőművészeti alkotásokkal 1980-ban megnyerte a Rijekai Építészeti Intézet nemzetközi rajzbiennáléjának a díját. Tulajdonképpen ez volt a kezdete annak, hogy mi mindent lehet még egy ilyen képzelt várossal kezdeni. "Gellér B. István több mint harminc éve építi egy sohasem volt város, egy sohasem volt kultúra – valahol a mediterránon innen, rajtunk túl s a bonyolultabb kő- és az egyszerűbb fémkorszak határán fekvő – romjait, tehát miközben konstruál, rögvest re- és dekonstruál is, magát a régiséget emelve az új piedesztáljára vagy inkább egyenesen a helyére, tölti ki – másképpen fogalmazva – az új helyét a régivel, az újdonságét a régiségével, mely így rögtön újjá alakul.
Összefoglaló A viharos pécsi EKF-év maradandó értékei közé tartozik Gellér B. István A Növekvő Város című műve és Hajdu István Gellér B. István monográfiája. A két könyv együtt, egységes design-nal, exkluzív vászonborítású tokban, kiemelkedő színvonalú tipográfiai megoldásokkal (a könyvterv Rajnai Richárd, a borító és díszdoboz Böhm Gergely munkája), a Pécsi Galéria kiadásában jelent meg. Ivan Tapia, Montse Linde Nézd meg hasonló, elérhető ajánlatunkat: könyv Ilyet én is tudok Modern vagy kortárs, elsősorban absztrakt, nonfiguratív műveket bemutató képzőművészeti kiállításokon rendszeresen hallható a megjegyzés: "Ilyet én is tudok... " Amikor pedig egy ekként minősített a... Raktáron 14 pont 2 - 3 munkanap | Express 2 - 3 munkanap 10 - 14 munkanap antikvár 7 - 9 munkanap 6 - 8 munkanap antikvár
"Hoppá, valami elveszett" (Gellér B. István képzőművész) | Magyar Narancs
Gellér B. István Született 1946. november 9. Pécs Elhunyt 2018. február 10. (71 évesen) Állampolgársága magyar Házastársa Dr. Kiss Zsuzsanna Foglalkozása grafikus szobrász grafikusművész Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj (1999) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2009) weboldal Gellér B. István ( Pécs, 1946. – 2018. ) Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész, grafikus, szobrász. Életpályája [ szerkesztés] Szülei: Gellér B. Miklós banktisztviselő és Fejér Márta varrónő voltak. [1] 1967-1971 között a Janus Pannonius Tanárképző Főiskola magyar-rajz szakos hallgatója volt, ahol Martyn Ferenc tanította. 1968 óta kiállító művész. Az 1970-es években Haraszty István által fedezte fel a progresszív művészetet. 1973-ban Galántai György, Erdély Miklós, Najmányi László, Szentjóby Tamás, Jovánovics György társaságával tagja volt a balatonboglári ellenzéki művészcsoportnak. 1987-ben Párizsban, 1990-1991 között Budapesten, 1991-ben Rómában, 1995-ben pedig Salzburgban volt ösztöndíjas. A Széchhenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották.
Az egész koncepció elfért egy 50 x 70-es papíron. Elküldtem a nemzetközi rajzbiennáléra, Rijekába, és kaptam rá egy díjat. Ez megerősített, és elkezdtem dolgozni rajta. MN: Gondoltad volna, hogy húsz éven keresztül ez foglalkoztat majd, és egy egész fikciós történet kerekedik ki belőle? GBI: Az a leglényegesebb, hogy ez engem baromira szórakoztat. Nem munka abban az értelemben, hogy kitűzöd magad elé, hogy milyen képeket fogsz festeni. Tág és szabad keretet ad, amin belül játszani lehet. Hamar bejött az is, hogy csináljak valami ábécét, hiszen nyilván maradtak töredékes feliratok. Aztán jöttek a szertartások, a megmaradt kultikus tárgyak. Beteges vonzalmat érzek a régi fotók iránt, vadászok rájuk antikváriumban, vásárban, sőt keményen kukázok is. Nem tudok úgy elmenni egy konténer mellett, hogy meg ne álljak, ha látom, hogy lakásból kiszórt szemét van benne. Kiszedek mindent, ami még jó lehet valamire egy kiállításon. Ha nincs kedvem plasztikát csinálni, eljátszhatok dokumentumokkal, fotókkal, tárgyakkal, a fotókhoz lehet élettörténeteket fabrikálni és így tovább.
Kardos Sándor, a kiállítás kurátora a hagyatékból ezúttal szobrokat, doboz-műveket és síkképeket válogatott. A tárlaton megtekinthető lesz a Kardos által rendezett, Gellér B. István főszereplésével 1996-ban készült Növekvő Város című film is. " Ahol Te most vagy, a Víziló csillagképben, a régi egyiptomiak ide képzelték az eltávozottakat, sok hasonlóan nagy formátumú ember van. Pheidiász, Escher, Magritte, és még sorolhatnám a végtelenségig. Nyugodtan megmondhatod ott, hogy Te is vagy olyan, mint bárki más, csak Neked az ugratótiszt rossz helyen szólt, aztán az ernyővel és a földet éréssel is voltak problémák. Lent csahos ebek vártak, és trükkök tucatjait kellett kitalálnod, amíg itt tartózkodtál, hogy féken tartsd őket. Így élted a magányos bevetettek életét, míg kénytelen voltál egy teljes kultúrát létrehozni, amelynek kiásott emlékei és hittel teli, őszinte szertartásai elviselhetővé tették a mi világunkat. " (Kardos Sándor) a képen: Gellér B. István: Fénykalligráfia in memoriam J. Pollock, 1975 Készman József megnyitó szövege
Egyszer találtam egy szűrőpapírt, valami vegyszert szűrtek át rajta. Olyan volt, mint egy vízrajzi térkép. Ebbe képzeltem bele egy Stonehenge-szerű dolgot. Fahasábokat, földbe vert iránymérő karókat rajzoltam. Gondolati játék volt tulajdonképpen. MN: Ebből nőtt ki a Növekvő Város? GBI: Az abszolút véletlen volt. Kértek tőlem egy plakátot két szimpóziumra, egy keramikaira és egy szobrászatira. Volt egy megkövesedett csigám, az jelképezte a szobrászokat, agyagba nyomtam, és az jelképezte a keramikusokat. Hazavittem az első példányt a nyomdából, letelepedtem, nézni kezdtem, és akkor bekattant, hogy teljesen olyan, mint egy romváros légi felvétele. Akkor csináltam egy grafikát ebből a légi felvételből, rajzoltam alá egy képzelt feltárási alaprajzot. Ehhez jött egy másik dolog: mintha egy romantikus lelkületű francia építész, mint mondjuk nálunk Schulek Frigyes, rekonstruálná a romvárost, és rárakna egy neoromán vagy neogótikus várkomplexumot. Ezt is mellérajzoltam. De volt még hely a rajzlapon, oda meg egy képzelt térképet rajzoltam, domborzatot, tengeröblöket.