Nem jóval hamarabb sóztad és paníroztad, mint ahogy kisütötted? A sertéshúst csak felhasználáskor szabad sózni, különben kiszárad, mert a só elvonja a nedvességet a húsból. Mitől száraz és kemé...
A mássalhangzók ( latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba ( fog, íny, ajak stb. ) ütközik. Az alábbiakban bemutatjuk magyarban, illetve az idegen nyelvekben meglévő leggyakoribb mássalhangzókat. Csoportosításuk [ szerkesztés] A mássalhangzókat a képzés helye, módja, valamint a hangszalagok működése (zöngésség) szerint csoportosíthatjuk. A képzés módja szerint [ szerkesztés] A képzés módja szerint a mássalhangzó lehet: zárhang (okkluzíva vagy plozíva): ejtésekor a hangképző szervek a levegő útját teljesen elzárják, majd hirtelen kiengedésével képződik a hang (zárhangok: p, t, k, b, d, g, gy, ty); réshang (frikatíva): képzésekor a levegő kiáramlása a hangképző szerveken keresztül folyamatos (réshangok: f, v, sz, z, s, zs, h, j stb.
1) Melyik a képzés helye szerinti részleges hasonulás? a) azonban b) egészség c) mosdik 2) Melyik a képzés helye szerinti részleges hasonulás? a) öregség b) szénpor c) bízni 3) Melyik a képzés helye szerinti részleges hasonulás? a) színpad b) kapdos c) nézze 4) Melyik a képzés helye szerinti részleges hasonulás? a) fogta b) menyegző c) angyal 5) Melyik a képzés helye szerinti részleges hasonulás? a) mosdik b) ellenben c) patakban 6) Melyik a képzés helye szerinti részleges hasonulás? a) széppé b) rongyos c) köpdös Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Az "sz". Ugyanígy, nézd meg a többi példát is! Felfigyelhetsz a zöngés és zöngétlen párokra. A képzés helye szerinti részleges hasonulás párjainál pedig azt figyelheted meg, hogy ők pár nélküliek. Ezt is nyugodtan nézd meg a táblázatban! (Pár nélküliek: l, j/ly, m, n, ny, r és a h) Ez az anyagrész a tk. 109-110. oldal án található meg. Ezt is hozzá lehet olvasni, ha valakinek nem eléggé érthető a videó. A következő linkek en elérhető feladatokat oldjátok meg! Ezeket nem kérem visszaküldeni. Írd le egymás alá a füzetedbe a következő szavakat! ezt: vesd: nyelvtan: hangya: patakban: angyal: lenből: dobták: tűzhöz: Mondd ki hangosan a szót, majd jelöld aláhúzással a szavakban, hogy melyik hangot ejted máshogy. Írd mellé, hogy melyik hang helyett mit ejtesz. Végül írd mellé, hogy zöngésség szerinti részleges hasonulás vagy képzés helye szerinti részleges hasonulás. Nyugodtan vedd magad elé a táblázatot! Ha a zöngés hangnak a zöngétlen párját ejted vagy a zöngétlen hangnak a zöngés párját, akkor zöngésség szerinti részleges hasonulásról beszélünk.
orrhang (nazális): olyan zárhang, amelynek ejtése közben a levegő az orron át áramlik ki (orrhangok: m, n, ny). közelítőhang (approximáns): a zárhang és a réshang közötti hang; a hangképző szervek nem zárják el teljesen a kiáramló levegő útját, csak közelítenek egymáshoz; tulajdonképpen lazán ejtett zárhang/réshang. A magyarban ilyen mássalhangzó nincs, de például ilyen az angol w, vagy a spanyolban a szóközi b vagy v. A képzés helye szerint [ szerkesztés] A képzés helye szerint a következő mássalhangzókat különböztetjük meg: labiális (ajakhang): ejtésében az ajkak működnek közre. Ezen belül lehet: labiodentális (fog-ajak hang): képzése a felső fogsorral és az alsó ajakkal történik (f, v); bilabiális (ajak-ajak hang): képzése az alsó és a felső ajkakkal történik (p, b, m); dentális (foghang): képzésében a nyelv és a fogak vesznek részt (pl. t, d, sz); interdentális (fogközi hang): képzése a két fogsor között történik. A magyarban ilyen nincs, de nagyon sok indoeurópai nyelvben létezik (pl.
Bevezet�s a fonetik�ba. M�sodik, b�v�tett kiad�s. Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskola jegyzetei. Budapest. V�rtes O. Andr�s 1958. A hangkapcsol�d�sok oszt�lyoz�s�r�l. In: Benk� Lor�nd (szerk. ): Magyar hangtani dolgozatok. Nyelvtudom�nyi �rtekez�sek 17: 130�3. Zsigri Gyula 1994. Lexik�lis �s posztlexik�lis affrik�ci�. N�prajz �s Nyelvtudom�ny: 129�33. Zsigri Gyula
Deme (1961: 100), Papp (1966: 139) �s R. Moln�r (1989: 62) is hangtani k�t�tts�g� teljes hasonul�sk�nt elemzi az olyan p�ld�kat, mint az eg�szs�g, k�zs�g [-ss-], sz�raz zs�mle, h�sz zs�k [-zszs-], rozsszed�s [-szsz-] �s kis zab [-zz-]. Ha csak ilyen adataink voln�nak, akkor � a k�pz�mozzanat-sz�ml�l�st f�lret�ve � ak�r egyet is �rthetn�nk vel�k, de nemcsak ilyenek vannak, hanem m�g olyanok is, hogy rosszcsont [-scs-], k�zcs�k [-scs-], t�z dzs�kerrel [-zsdzs-], lesz dzseki [-zsdzs-], kiscica [-szc-] stb. Ezeknek a levezet�s�hez mindenk�pp sz�ks�g van egy r�szleges hasonul�si szab�lyra: (4) A szibil�nsok (sz, z, c, dz; s, zs, cs, dzs) a k�pz�s helye tekintet�ben hasonulnak az ut�nuk k�vetkez� szibil�nsokhoz. Ha a k�t szibil�nsnak a z�ng�ss�ge is k�l�nb�zik egym�st�l, akkor a hely szerinti hasonul�s mellett a z�ng�ss�gi hasonul�snak is v�gbe kell mennie: a k�zcs�k [sz]-szel �s [s]-sel is ejthet�, de [zs]-vel nem. A szibil�nsok helyhasonul�sa �s a z�ng�ss�gi hasonul�s a Deme �s Papp �ltal teljes hasonul�sk�nt elemzett adatokr�l is gondoskodik, nincs teh�t sz�ks�g olyan szab�lyra, amely az alveol�ris �s posztalveol�ris r�shangokat teljesen hason�tja egym�shoz.