1848 Március 15 Landerer Nyomda
Csak akkor lend�lt fel, amikor M�ria Ter�zia 1779-ben tank�nyvkiad�sra kiz�r�lagos szabadalmat adott r�sz�re. N�gy �vvel kor�bban, 1775-ben a v�llalat megvette Novakovics Istv�n b�csi cirillbet�s nyomd�j�t, s ett�l kezdve szerb, rom�n �s ukr�n k�nyvek kiad�s�ra is jogot nyert. A nyomda felszerel�se olyan t�k�letes volt, hogy k�lf�ld�n is alig tal�lt�k p�rj�t. 1798-ban bet��nt�d�vel is kib�v�tett�k, �s megh�vt�k B�csb�l Bikfalvi Falka S�muelt, a sz�kely csal�db�l sz�rmaz� bet�metsz�t, hogy sok sz�p bet�vel, c�mlappal �s k�nyvd�sszel gazdag�tsa a nyomd�t. A v�llalat nagyar�ny� fejl�d�se S�ghy Ferenc nev�hez f�z�dik, akit 1804-ben neveztek ki a nyomda gondnok�v�. S�ghy nagy irodalmi m�velts�ggel rendelkez�, sz�les l�t�k�r� vezet� volt, aki sok kit�n� r�zmetsz�t foglalkoztatott a nyomd�ban k�sz�l� k�nyvek d�sz�t�s�re. 1805-ben megb�zta az akkor B�csben tart�zkod� nagynev� r�szmetsz�t, Czetter S�muelt r�zmetszetek k�sz�t�s�vel. A nyomd�nak irodalmi t�ren is ez a legterm�kenyebb korszaka, mert ekkor jelentek meg Verseghy Ferenc, Vir�g Benedek, Kisfaludy S�ndor, Kisfaludy K�roly �s Kazinczy Ferenc munk�i.
For sale
Landerer jó kapcsolatot tartott a bécsi udvari körökkel és az osztrák titkosrendőrséggel [2] is, így mikor a vállalkozás 1841-ben megindította a Pesti Hírlap kiadását, Metternich herceg javaslatára a lap szerkesztésére Kossuth Lajost kérte fel. Metternich arra számított, hogy ezzel a politikai fogságból éppen kiszabadult Kossuth Lajos tevékenységét a cenzúra keretei közé szoríthatja. A számítás nem vált be, ezért 1844-ben a bécsi udvar nyomására Landerer kiprovokálta Kossuth lemondását a szerkesztői posztról. [3] A szabadsajtó első terméke Pesten 1848. március 15 "Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak … Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…" - Kossuth Lajos A lap szerkesztője ezután Szalay László lett.
Foglaljanak le egy nyomdagépet!
- Samsung bd f5100 bluray lejátszó
- 1848 március 15 landerer nyomda 2016
- Vásárlás: Paradox Riasztórendszer - Árak összehasonlítása, Paradox Riasztórendszer boltok, olcsó ár, akciós Paradox Riasztórendszerek
- 1848 március 15 landerer nyomda w
Youtube
Szeretettel köszöntelek a Kóny klub közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 984 fő Képek - 7957 db Videók - 708 db Blogbejegyzések - 139 db Fórumtémák - 62 db Linkek - 8 db Üdvözlettel, Kóny klub vezetője
A nyomda délig több ezer példányban ontotta a már németre is lefordított 12 pontot és a Nemzeti Dalt, miközben a tömegnek lelkesítő beszédeket tartottak az ifjak. A forradalmárok ezzel a lépéssel a sajtószabadságot, a 12 pont 1. követelését megteremtették. Délben gyűlést hirdettek 15 órára a Nemzeti Múzeum terére, majd hazamentek ebédelni – ez szintén a vértelen március 15. példa nélküliségét jelzi. Forradalmi hangulat Március idusa Rabok voltunk mostanáig Ünneplés, szerelem, harag Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Landerer Lajos 1867-ben készült metszet Született 1800. május 1. [1] Pozsony Elhunyt 1854. február 1. (53 évesen) [1] Pest Állampolgársága magyar Foglalkozása tipográfus A Wikimédia Commons tartalmaz Landerer Lajos témájú médiaállományokat. Landerer Lajos ( Pozsony, 1800. május 1. – Pest, 1854. február 1. ) nyomdász, Landerer Mihály (1760-1807) nyomdász fia, Landerer János Mihály (1725-1795) nyomdász unokája. Életpályája [ szerkesztés] Neves, német eredetű magyar nyomdászcsaládban született. Apja halála, 1810. április 16-a után örökölte a család pesti és pozsonyi nyomdáját. Bölcsészeti tanulmányok után rövid ideig katonáskodott, majd Bécsben kitanulta a kőnyomtatást. Nyomdái tényleges vezetését 1824-ben vette át. A későbbi főváros jelentőségét felismerve, elsősorban pesti nyomdáját fejlesztette jelentősen. 1833-ban, Magyarországon elsőként ő készített színes nyomatot. Az 1838-as pesti árvíz idején számos ember életét megmentette, ezért a város díszpolgárává választották. 1840-ben Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel társulva Landerer és Heckenast néven nyomda és kiadóvállalatot alapított, amely Magyarországon az első, modern értelemben vett nagy teljesítményű nyomdaipari vállalkozás volt.